2015. január 24., szombat

...és a derékfájás még mindig tart.

Igen, a derékfájás, és nem a belőtt frizura. Jobban mondva nem is a derekam fáj, hanem jobb oldalon egy pontban és körülötte, valamint ez a fájdalom lesugárzik a lábamba is. Isiász, vagyis ülőideg-zsába lett a diagnózis az elmúlt napok eredményei alapján. Történt ugyanis sok minden, lett itt egy háziorvosom Budapesten (aki tényleg egy nagyon segítőkész és kedves pasi), életemben először jártam vérvételen és röntgenen. A vérvétel eredményei nem lettek rosszak, így a gyulladás kizárva, de azért még egy vizeletvizsgálatra elmegyek a jövő héten, biztos ami biztos alapon. Jelenleg a fekvés az, ami a legjobban esik, a reumatológus is azt tanácsolta, hogy a következő napokban inkább hanyagoljam az ülőmunkát. Lehet, hogy ma este kipróbálom, hogy csak a polifoamon fekszem, az végül is majdnem olyan, mintha a földön feküdnék. Nagyon hiányzik a mozgás, igaz, az időjárás most épp nem kedvezne a kinti futkározásnak. Kicsit aggódok amiatt is, hogy hogyan tudok majd felkészülni az áprilisi félmaratonra így, hogy pillanatnyilag járni is alig bírok, de a doktornő szerint ez idővel elmúlik, és utána újra elkezdhetek mozogni. Igen, csak mikor jön el már az az idő? Tudom, a türelmetlenség most nem a legjobb módszer, a jövő hetet még mindenképpen fekvéssel és nagyon minimális mozgással kell töltenem. Aztán persze arra is figyelni kell, hogy ne ismétlődjön meg újra ez a fájdalom, keresztedzés, sok-sok gerinc- és háterősítés lesz a feladat, valamint be fogok szerezni egy gimnasztikai labdát, amit majd a munkahelyemen használok az irodai szék helyett. Az isiász ugyanis leginkább az irodai munkát folytatók, a 8 órákat a gép előtt görnyedők betegsége, és nem az öregeké, bármelyik korosztályt érintheti. Éreztem is az utóbbi fél évben, hogy túl sok az ücsörgés, de nem foglalkoztam vele, pedig sokat segítene, ha gyakrabban állnék fel az asztaltól, néha megmozgatnám picit magam, és munka előtt és után sem lenne természetes, hogy egyből helyet foglalok a trolin. Ezekkel az apró hibákkal tényleg elérhető, hogy az ember egész nap csak üljön, és lehet, hogy az a néhány naponta egy óra mozgás sem kompenzálja ezt a megterhelést. A fájdalomnak persze - mint minden betegség esetében - lehetnek lelki okai is, kimondottan az isiász hátterében állhat kisebbrendűség érzés, túlzott felelősségvállalás, a jövőtől való félelem és pénzzel kapcsolatos aggódás. Egyszóval ezt is le kell tisztáznom magamban, mielőtt belevágok az edzésekbe.


via Pinterest

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése