2014. január 24., péntek

az első 16 kilométer (nos, ez már majdnem egy félmaraton. majdnem.)

Van az úgy, hogy az ember csak fut, előre, amerre lát, viszik a lábai, az agy is teljesen kikapcsol. Tegnap valami hasonlót tapasztaltam, amikor az utolsó métereket futottuk a rakparton. Dórával ismét részt vettünk a BudapEsti Belvárosi Futáson, ezúttal bővített távon, a RUNtottától indultunk. Először a Batthyány teret vettük célba, ahol még csatlakoztak hozzánk páran, majd ismerős terepre, a várba futottunk fel, sok-sok lépcsőt magunk mögött hagyva. A szerpentinen kanyarogva lejutottunk, hogy aztán a Gellért-hegyet hódítsuk meg meredek utakon fel- majd lefutva. Miután végre sík terepre értünk, átszaladtunk a Szabadság-hídon, Váci utca, Batthyány tér következett, majd 16 kilométer megtétele után visszaérkeztünk a RUNtottába. Sok lelkes futó jött velünk, Dóra ezúttal a "záróbusz" szerepét töltötte be, és némileg lerövidítette a távot, de örülök, hogy vele futhattam, sőt, még Kokó is eljött az edzésünkre. Ulrik edzőnkről meg már nem is beszélve.


Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése