Ma olyan szép idő volt (csakúgy, mint tegnap), hogy délután az Anyuval, megmozgatva izomlázzal küszködő lábainkat, lementünk egyet a Libásra. Napoztunk, frissen sült medvehagymás pogácsát eszegettünk. Jó volt újra a strandon, szeretem, amikor átmásznak a bogarak a könyvemen és csiklandozza a törölközőről lelógó lábamat a fű. Egy kicsit azt jelenti ez, hogy lassan itt a nyár.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése