2011. július 8., péntek

hatodik volt

A társaság kissé megfogyatkozva, ugyanakkor új emberekkel bővülve indult neki idén a soproni fesztiválozásnak. A Kolossal sikerült staff-os karszalagunkat kihasználva még éppen egy aprócska helyet találnunk az erdős részen, ahol mindenki kényelmesen elférhetett. Az időjósok esős időt mondtak a hétre, úgyhogy fel is készültem a gumicsizmámmal, ám végül csak egyetlen éjjel eredt el igazán az eső, de hát alvás közben mindegy is volt, az esőcseppek kopogása a sátor tetején nem zavart meg minket. Délelőttönként kijártunk a kisbolthoz, a Kolos főleg a virslis stangli miatt (amire egy évet kellett várnia, hogy ismét megízlelhesse), de a legnagyobb szám idén a hagymás karika volt. Miután pedig gyomrunk valami melegebb ételre vágyott, bementünk a városba, ahol találtunk is egy jó kis pizzériát, ami úgy megtetszett, hogy még másnap is visszatértünk oda ebédelni. A koncertek idén valahogy nem voltak olyan jók, hideg is volt már este, a sör se jött be nekem annyira (kivéve a málnás sört, melyre nagyon rákaptam: málnadarabok, málnaszörp és minderre rácsapolva a sör). Összesen 4 koncertet emelnék ki, amik nagyon tetszettek: az Asian Dub Foundation (ezt nagyon vártam amúgy), a Moby (hihetetlenül jó arc volt, - thankyouthankyouthankyouthankyou - főleg a VOLT-os pulcsijában, aztán utolsó este a Kerekes Band is jót muzsikált, végre hallhattam a Jellyfish-t is. A negyedik legjobb koncert pedig az Alma Együttes volt. A közönség két csoportja közti hatalmas szakadék, mely az életkorok alapján valósult meg, egy cseppet sem zavart senkit, ovis és egyetemista együtt énekelte a szülinapos számot. Szóval a hetedik VOLT még kérdéses, túl sokan voltak már idén az előző évekhez képest, zavaróan sokan. Lehet váltani kellene egy másik fesztiválra, csak az a baj, hogy tudom, hogy megszakadna a szívem a VOLT-ért.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése