változatlanul karácsony

A karácsony valahogy minden évben ugyanolyan, de mégis ez a jó benne. A szokásos mézeskalács sütés és díszítés, amikor már mindenünk ragad attól a fehér, cukros máztól. Amikor anyu sütit süt és ki lehet nyalogatni az edényből a csokikrémet. Amikor a narancsba szegfűszegeket szúrok, és már fáj a hüvelykujjam. Amikor leülök a zongorához és játszok a karácsonyi kottából. Amikor becsomagolom az ajándékokat, és meghúzom rajtuk a szalagot, hogy pöndörödjön, mint egy szerpentin. Amikor beleszagolok a karácsonyfa ágai közé. Amikor megesszük a karácsonyi vacsorát, majd megajándékozzuk egymást. Amikor reggelire mákos bejglit ehetek. Amikor karácsonyi zenéket hallgatunk bakelitlemezről. És ez így megy évről-évre, de sose lehet megunni.