2011. július 11., hétfő

bepótolt buli

Hétvégén Dórival beültünk egyet sörözni a Művház kertjébe. Délután ugyan már sok mindent kitárgyaltunk a strandon, de még így is maradt téma. Némi invitálásnak köszönhetően, meg amúgy is lementünk a partra. Ott voltak a Barnáék, az egész VOLT-os csapat, kiegészülve a tavalyiakkal is, hiszen a strandon meglepett minket az 512-nél ücsörögve a Dóra meg a Péter. Ezután önfeledt éneklés és táncolás következett, a Malkó persze mondanom sem kell, hogy lelépett... Jó volt bepótolni az elmaradt bulizást és vidámkodást. Reggel 5-kor értem csak haza, ez mindent elárul.

2011. július 8., péntek

véghajrá

A VOLT után még várt ránk egy MA felvételi, talán elegendő lesz a pontszám, amit kaptam. Nem is tudom, hogy csalódott legyek-e, ha nem, bár igazából az a legfőbb baj, hogy mások fognak csalódni bennem. Úgyhogy most két hét tanácstalanság vár rám, egyelőre kérdéses, hogy mi lesz velem szeptembertől.

hatodik volt

A társaság kissé megfogyatkozva, ugyanakkor új emberekkel bővülve indult neki idén a soproni fesztiválozásnak. A Kolossal sikerült staff-os karszalagunkat kihasználva még éppen egy aprócska helyet találnunk az erdős részen, ahol mindenki kényelmesen elférhetett. Az időjósok esős időt mondtak a hétre, úgyhogy fel is készültem a gumicsizmámmal, ám végül csak egyetlen éjjel eredt el igazán az eső, de hát alvás közben mindegy is volt, az esőcseppek kopogása a sátor tetején nem zavart meg minket. Délelőttönként kijártunk a kisbolthoz, a Kolos főleg a virslis stangli miatt (amire egy évet kellett várnia, hogy ismét megízlelhesse), de a legnagyobb szám idén a hagymás karika volt. Miután pedig gyomrunk valami melegebb ételre vágyott, bementünk a városba, ahol találtunk is egy jó kis pizzériát, ami úgy megtetszett, hogy még másnap is visszatértünk oda ebédelni. A koncertek idén valahogy nem voltak olyan jók, hideg is volt már este, a sör se jött be nekem annyira (kivéve a málnás sört, melyre nagyon rákaptam: málnadarabok, málnaszörp és minderre rácsapolva a sör). Összesen 4 koncertet emelnék ki, amik nagyon tetszettek: az Asian Dub Foundation (ezt nagyon vártam amúgy), a Moby (hihetetlenül jó arc volt, - thankyouthankyouthankyouthankyou - főleg a VOLT-os pulcsijában, aztán utolsó este a Kerekes Band is jót muzsikált, végre hallhattam a Jellyfish-t is. A negyedik legjobb koncert pedig az Alma Együttes volt. A közönség két csoportja közti hatalmas szakadék, mely az életkorok alapján valósult meg, egy cseppet sem zavart senkit, ovis és egyetemista együtt énekelte a szülinapos számot. Szóval a hetedik VOLT még kérdéses, túl sokan voltak már idén az előző évekhez képest, zavaróan sokan. Lehet váltani kellene egy másik fesztiválra, csak az a baj, hogy tudom, hogy megszakadna a szívem a VOLT-ért.

2011. június 27., hétfő

és vége

Pénteken túlestem a szóbeli államvizsgámon is, inkább nem írok róla semmit, próbálták azért lehúzni a népet, belekérdezni olyanokba, amiket garantáltan nem tud senki, de még így is jobban jártam, mint a hétfői csoport. Összességében 4-est kaptam, talán nem lesznek gondok emiatt a felvételi során. Egyszóval jó, hogy megvan, meg többé a környékére se kell mennem ennek a tanszéknek, de mégse tudok teljesen elégedett lenni.
Más: múlt héten a Kata elvitt az Operába. A Rómeó és Júlia balettet néztük meg, illetve néztük, amit láttunk belőle. Legközelebb már tudni fogjuk, hogy melyik helyeket kell lefoglalni. Persze ettől függetlenül jó élmény volt, ennél maradandóbb.

2011. június 19., vasárnap

művelődési ház

Tegnap végre én is felfedezhettem a Keszthelyen újonnan nyílt helyet, a Művház Bisztrót. A Dórival meg a Malkóval mentünk, elsőként a kerthelyiségben ültünk le (mert hogy az is van), andalító gitármuzsika mellett fogyaszthattuk el söreinket. Később, a hidegre való tekintettel az épületben folytattuk az estét, ahol várt minket többek között Yoko Ono, Coco Chanel és Örkény István. Persze csak a falon. Szimpatikus volt a hely, szerintem nyáron többször visszatérünk még ide, a kerti rész különösen tetszik. Talán ez lesz Kolossal a keszthelyi törzshelyünk.

2011. június 14., kedd

szecesszió és némi népzene

Ismét tételek halmában ülhetek, ezúttal a 24-i szóbelire készülve. A hétvégét még Pesten töltöttem, Kolossal elmentünk egy szecessziós túrára, a Gellért Szállót és Fürdőt lehetett megnézni idegenvezetéssel egybekötve. Sajnos a szervezés nem volt túl profi, több turnusban mehettünk csak be, így jó sokat kellett várnunk. Végülis megérte a várakozás, főleg a föld alatti barlangrendszer (egész a Rác fürdőig vezet) és a karfiol barlang megtekintése végett. A fürdő se volt rossz, szép szecessziós virágmintákban gyönyörködhettünk, a szállóban pedig még egy régi, valamikori nászutasok bizonylatát is megnézhettük, melyen 125 forintos ár szerepelt. Mint kiderült, a házaspár jó sok év múlva ismét visszatért, lelkesen bemutatták, hogy bizony ők már jártak erre valamikor, ennek örömére újból 125 forintért szállhattak meg.
Koncert is volt a hétvégén, méghozzá Kerekes Band (végre valahára) a ZP-ben. Bemelegítésként Turisztba mentünk (mily meglepő), majd pedig a zöldbe, ahol egyetemista diákigazolványunk felmutatásával ingyen bulizhattunk. Sajnos a Jellyfish nem volt.









2011. június 7., kedd

jó hírek, maradandó élmények

Először kezdem a jobbnál jobb hírekkel, miszerint 5-ös lett a szakdolgozatom, a ma megírt írásbeli államvizsgámra 4-est kaptam, úgyhogy ha a szóbelin is remekelek, nem kizárt a végén az 5-ös diploma. A vizsga után (míg vártuk, hogy megszülessen az eredmény) eljött velem a Kolos a Burekkirályba, mert már burekéhségben szenvedek mióta hazajöttem Belgrádból. A kultúrák találkozása céljából ő útközben magához vett egy gyrost,  majd a kajákkal felpakolva beültünk egy macifröccsre a törzshelyünkre. Mint azt az eredmény is mutatja (a Kolos sem panaszkodhat), az utóbbi napok tanulással teltek. Kinyitottuk az ágyat, és jegyzetkupacok, csokihalmok közepette próbáltuk magunkba tömni a sok csokoládét...őőő....a sok tudományt. Ezek szerint sikeresen. A hétvége során persze szakítottunk némi időt a kikapcsolódásra is, elnéztünk idén is a Belvárosi Fesztiválra, mely egész délutános-estés programjaival (Bin Jip, Magashegyi Underground, Vad Fruttik, Kiscsillag) nem okozott csalódást. És végre kiélveztük a szabadtéri, pokróconülős, borozós, pombarezős fesztiválozás nyújtotta lehetőségeket.





  még több fotó a face-en.