2012. március 25., vasárnap

az idei első strandolás.

Ma olyan szép idő volt (csakúgy, mint tegnap), hogy délután az Anyuval, megmozgatva izomlázzal küszködő lábainkat, lementünk egyet a Libásra. Napoztunk, frissen sült medvehagymás pogácsát eszegettünk. Jó volt újra a strandon, szeretem, amikor átmásznak a bogarak a könyvemen és csiklandozza a törölközőről lelógó lábamat a fű. Egy kicsit azt jelenti ez, hogy lassan itt a nyár.

2012. március 24., szombat

jubileumi túra.

Lejártuk a lábunkat az Anyuval, ma volt ugyanis a Lepke Túra, melynek rendszeres résztvevői vagyunk most már egy évtizede. Az útvonal nem változott, ahogy a lábfájás sem, de ki lehet bírni. Szerencsére nagyon jó idő volt ma, a tíz év alatt talán a legjobb és legmelegebb. Útközben fogyott a szőlőcukor, a finom szendvics, a banán meg a csoki, egyedül a vízkészletünk apadt ki a végére, pedig gondolhattuk volna, hogy ilyen melegben még inkább megszomjazunk. Ráadásul a forrásnál se tudtuk megtölteni az üvegünket, mert csak csepegett belőle a víz. Szedtünk viszont jó sok medvehagymát, csak úgy zöldelltek tőle a domboldalak, bár mi egy kissé megritkítottuk (na jó, maradt bőven). Úgyhogy most következik az az időszak, amikor minden medvehagymás lesz: a leves, a pogácsa, a szendvics meg a saláta.












húrdarab.

kisKolos elnevezte a plüsskutyáját Húrdarabnak. Kreatív.

Budapest azért jó, mert mindig vannak jó előadások. este és reggel is.

Újabb érdekes programokon vehettem részt az elmúlt napokban. Az Európa Pontban volt egy beszélgetés Péterfy Borival, aki nemrégiben szült, valamint hamarosan visszatér a színpadra, így hát mi más lehetett volna az este fő témája, mint az anyaság és a karrier. A Kriszti az utolsó pillanatban rábólintott és eljött velem erre a korántsem csak nőknek szóló programra. Bori vicces volt, és cseppet sem lestrapált. A végén még (a Kriszti kívánságára) oda is mentünk hozzá, hogy mutasson nekünk egy képet a mobilján a gyerkőcről. Nem utasította vissza, ez biztos külön öröm egy friss szülőnek, hogy mutogathatja a kisgyerekét.
Másnap reggel az e havi Creative Morningsra mentem a Toldi Moziba. Szentpéteri Márton designkritikus volt az előadó, aki hihetetlenül jófej (a múltkori MOME-s beszélgetésen ő volt a moderátor, már akkor nagyon szimpatikus volt) és rendkívül sokat beszél, de azt mind humorosan és érdekesen teszi. Az előadás során arra a dilemmára próbált megoldást keresni, hogy vajon a tervezett elévülés (nem véletlen, hogy évente le kell cserélni a cipőnket például) és a design hogyan egyeztethető össze, kikerülhető-e egyáltalán ez az elévülés, hiszen enélkül megszűnne a gyártás és termelés, ezáltal pedig a fogyasztás. Én mondjuk nem bánnám annyira. Persze megoldás nem lett a problémára, de hát pont ezért jók ezek a reggelek, ezért is hozták létre ezt a programsorozatot még az USA-ban, hogy mindenki inspirálódhasson és elmélkedhessen a nap hátralévő részében.


2012. március 22., csütörtök

kísérleti nyúl.

Ismét jó kis diákmelón voltam, pszichológiai vizsgálatot végzett az MTA Kutatóintézete. Egy teljesen hangszigetelt szobában kellett ülnöm, és mikrofonon keresztül kommunikálnom a vizsgálat készítőjével. Fejhallgatón keresztül 1-1,5 perces pittyegéseket kellett hallgatnom (mindezt 24-szer), felismerve, hogy mikor hallok ki némi "ritmust" a hangokból. Attól függően, hogy mit véltem felfedezni, meg kellett nyomnom egy gombot. A vizsgálat végén megkértem a lányt, hogy mondja el ennek az egésznek a lényegét, mire kiderült, hogy tulajdonképpen 24-szer ugyanazt a hangsort hallottam újra és újra, csupán az agyam alakította át őket néha ilyen-olyan, váltakozó ritmussá. Szóval érdekes volt, de egyben elég fárasztó is, egy kis pontot kellett bámulni közben egy monitoron, mialatt a fülembe pittyegő hangok szinte hipnózisként hatottak rám. Ha hívnak még, szerintem megyek újra.

2012. március 21., szerda

piedesztálon a cikkeim.

Két cikkem is piedesztálra lett emelve (van egy ilyen nevű kis rovat) a Trubadúron, a Halott Könyvtárról és a Macaron Napról szóló. Sok like, sok komment. (:

2012. március 19., hétfő

Egri csillagok háborúja.

A Tátrában már jártunk, idén a Mátra volt a cél. Kolossal és a szüleivel keltünk útra, elsőként a turai Schossberger kastélynál álltunk meg. A kastély maga hatalmas, rengeteg szobával, egy a gond csak: fel kellene újítani. A kiállított képek bizonyítják, hogy filmforgatások, divatfotózások kiváló helyszíne, Angelina Jolie-nak egy egész kis szentélyt alakítottak ki. Utunkat a Kékestetőig folytattuk, ahol nem maradhatott el a "Magyarország legmagasabbjai" fotózkodás, és a hótaposás (bizony, végre itt a tavasz, de mi inkább a hóba vágytunk). Galyatetőn beültünk egy kis hegyi vendéglő teraszára, majd kirándultunk egyet a zöldbe (fehérbe). A nap végén még beiktattunk egy városnézést is Egerben, körülnéztünk a várban (még azokra a lovacskás hintákra is rábukkantunk, amiket kerestem) és a belvárosban. Jó kis kirándulás volt, végre egy kis friss levegő, kiszabadulva innen a nagyvárosból.















2012. március 17., szombat

ha nemzeti ünnep, akkor múzeum.

Mindig kihasználjuk a Kolossal, hogy a nemzeti ünnepeken tárt karokkal, de legfőképpen ingyenesen várnak minket a múzeumok (már amelyik). De kedvencünk, a Ludwig, szerencsére közéjük tartozik, úgyhogy még gyorsan megnézhettük a hamarosan véget érő BAKOS. Rita Ackermann kiállítást. Megdöbbentő képek és videók, különös anyaghasználat (képbe ékelődő műanyag palack) tanúi lehettünk a tárlaton, néha kicsit ijedeztünk, de hát ez a kemény modern művészet. A nemrég nyílt Megyik János kiállításon is végigmentünk, bár ez már annyira nem kötötte le a figyelmünket, valahogy az építészeti kiállítások (mint például anno a Lucien Hervé a Szépművészetiben) nem állnak közel hozzánk.

Ez volt a kedvencem Rita Ackermanntól

Rita Ackermann

Megyik

Megyik

2012. március 12., hétfő

Bang!

Huhú, olyan jól sikerült a Halott könyvtár kiállításról (melyen a Kolossal voltam még a múlt héten) írt cikkem a Trubadúron, hogy még a moly.hu-ra is felkerült a hírek közé. A kiállítás amúgy tetszett mindkettőnknek, még novellát is olvastunk összekucorodva, valamint a Marslakók sorozat főszereplőit is volt alkalmunk közelebbről  megszemlélni. Lehet, hogy ott forgattak.
Tegnap az Évihez voltunk hivatalosak, Pagony plusz a fiúk. Meg kell hagyni, az Évi most is kitett magáért, nagyon finom sütit sütött, a vacsora pedig póréhagymás-sonkás tészta volt. Amúgy a Bang nevű vadnyugati társasjátékkal ismerkedtünk az este folyamán, beletelt egy órába, mire megértettük (szerencse, hogy jöttek a fiúk is, ők kitartóbban olvasták a szabályzatot), ám amikor már mindenki értett nagyjából mindent, attól kezdve nagyon  élvezetes volt a játék. Legközelebb már ennél is komolyabb harc lesz a banditák és a seriff között.

2012. március 5., hétfő

a vadász és a nyuszik.

én: "Mi van az erdőben?"
kisKolos: "Vadász."
én: "És mire vadászik?"
kisKolos: "Dórira."

2012. március 4., vasárnap

feltöltődés.

Végre itt a tavasz, ennek örömére megvolt az első futás is a Margitszigeten (ami után két napig alig bírtam menni). Szellemi felfrissülésként a Luciával és a Nórival elmentünk a MOME-ra egy előadásra. Képviseltette magát a Tudatos Vásárlók Egyesülete, a Critical Mass, valamint Bódvalenke freskófalu, a szomjunkat pedig fair trade teával oltottuk. Három hét után végre hazajöttem, beiktattunk egy hagyományos Művház estet a bandával, bonbont gyártottam (mely olyan finomra sikerült, hogy a kisKolos 10 percig üvöltött egyfolytában, hogy kér még belőle, pedig előtte kettőt betömött már egy az egyben), sütöttem az Anyuval és a mai séta megkoronázásaként még a Sütiboltban is voltunk. Szokásos keszthelyi hétvége, de én pont így szeretem.

Aszalt sárgabarackos - mogyorókrémes bonbonok. A forma új, az Anyu meglepetéseként ezen az állatoson kívül még kettő bonbonforma várt rám az ágyamon. (: 

Aszalt sárgabarackos zabfalatok. A recept a főzősblogomon (http://dorkafoz.blogspot.com).